Most, is mint minden év januárjában a meséké volt a főszerep óvodánkban. A mese folyamatosan edzésben tartja a fantáziát, a belső képalkotó képességet és a különböző meseszereplőkkel való azonosulás révén a gyermek begyakorolja, hogyan váltson nézőpontokat. Ezáltal empátiát tanul, fejlődik az érzelmi intelligenciája. A mesehallgatás alatt mindkét agyfélteke aktív. A racionális, analitikus működésért felelős bal agyfélteke mellett bekapcsol az intuíciót, a képzelőerőt adó – a mindennapokban alig használt – jobb agyfélteke is. A jó mese többrétegű, és a gyerek mindig azon a szinten érti meg, amelyre abban a pillanatban képes. Ezért nem szabad sosem a jelentést megmagyarázni számára, legfeljebb, ha valamin fennakad, akkor arról lehet beszélgetni. Óvodánkban a Mesehét célja, hogy a gyerekek beleéljék magukat a mesék világába, továbbgondolják azokat, találkozzanak az élőszó varázsával. A már bevált programok az idén sem maradtak el, hiszen volt 7 próba, mesepálya, szülők mesélése, bábozása, mesebolt, mesemozi. A nagyobbak ellátogattak az Agórába, ahol a Toppantó királykisaszszony meséjét láthatták. Volt, aki beöltözött kedvenc mesefigurájának, de az óvónénik mesejátékának is nagy sikere volt, hiszen azok a kispajtások is szerepet kaptak benne, akik a Mese és ének tehetséggondozás foglakozásokon vesznek részt. Végül az utolsó napon, mesemondó versennyel zárult a programsorozat.
Tóth Anna: Farsang
Mi a farsang? Karnevál!
Februári maszkabál!
Dobozokban kő csörög,
bő szoknyában lány pörög!
Muzsikaszó szárnyalhat!
Jelmezes ló vágtathat!
Kergeti a kisherceg,
Futkosástól lihegnek…
Hú de vidám dáridó!
Fánk illata csábító!
Porcukor már ősz szakáll,
Késő estig tart a bál!
